Vizsoly Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolctól 60 km-re északra, a Hernád völgyében fekszik, Encs, Abaújszántó, Gönc és az Eperjes-Tokaji hegysor híres várai közelében. Közúton a 3-as úton Novajidránytól 4 km-re érhető el. Ugyancsak Novajidrány a vasúti megállóhelye a Miskolc-Hidasnémeti vasútvonalon. A vasútállomásról menetrendszerű autóbusz járatok közlekednek Vizsolyra. Vasútállomása két km-re van a községtől (Korlát-Vizsoly).
Az ősidőkig visszanyúló történelmű település legismertebb az első teljes magyar nyelvű bibliáról, a Vizsolyi Bibliáról, melyet Károli Gáspár gönci református lelkész, itt fordított le, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Vizsoly a középkorban vált jelentős hellyé, mivel itt vezetett át a Kassára, Lengyelországba és Oroszországba menő legfontosabb kereskedelmi útvonal (via regia) Az 1941-ben a templom környékén végzett ásatások során középkori freskókat fedeztek fel.
Látnivalók Vizsolyon:
Mágócsy kúria: Az egykori Mágocsy kúria helyén álló épület a református templommal szemben található műemlék védettségű ház, melynek falán látható a Bibliafordítók emléktáblája.
Magtár: A műemlékként nyilvántartott épülete, mely a 18. század második felében barokk stílusban épült.
Református templom: A vizsolyi református templom toronyra, hajóra és szentélyre – oszlik. Tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik, a szentély egy többsejtű térrendszert alkot. A szentélynégyzethez egy félköríves apszis csatlakozik. A torony háromemeletes. A hajóba a toronyból nyíló ajtón át juthatunk, a korábbi bejáratot befalazták. A hajót sík mennyezet fedi, négy keskeny, csúcsíves ablakkal. A templom külseje puritán. Egyetlen szobrászati dísze a szentélynégyzet déli falán található torzfej.
A templom a 16. század második felében már a református egyház tulajdona. Az átvétel körülményei ismeretlenek. Állapota a 18. században nagyon rossz. A református kézen való megtartásért folytatott harcok árnyékában a gyülekezetnek egyelőre nem állt módjában felújítani a templomát. Bizonyára az idő múlásával is romlott folyamatosan “Isten házánac állapotja“, de az 1697-ben Vizsolyban zajló csata alkalmával szenvedett nagyarányú sérüléseket, s ekkor pusztulhatott el a sekrestye is.
A később elvégzett munkálatok viszont nem használtak a templom középkori jellegének. A felújítások mellett, a hajót átalakították (alacsonyabban fedték be), a déli bejáratot és a negyedik, még gótikus formát mutató ablakot befalazták, a nyugati oldalon lévő karzatot lebontották és a szentélyben emeltek helyette újat. Az apszis félkupola-boltozatát bedeszkázták, a toronyba vezető ajtónyílást, mely a karzatról nyílt, befalazták s helyette a torony földszintjének boltozatát törték át, ahonnan falépcső vezetett a toronyba.
Görög katolikus templom: 1901-ben épült fel a hívek gyűjtötte közadományokból. A templomhajó hossza 17, szélessége 7 méter.Szentélye nyugatra néz, keramit kockával van kirakva.Tölgyfa ajtaja román stílusú. Tabernákuluma, hat gyertyatartója szép látvány.Oltárán az evangéliumi könyv látható, alatta a textil ereklyetartó a belevarrt ereklyével.Az itt látható egyik olajfestmény Szűz Máriát, Nagyboldogasszonyt – az Ő tiszteletére szentelték fel a templomot – a másik Jézus Krisztus megkeresztelését ábrázolja. Az ikonosztázion 1996-ban készült el.
Regeci-vár romjai: A Regeci-vár romjai egy 624 m magas sziklás hegytornyon fekszenek. II Rákóczi Ferenc és Thököly Imre sok időt töltöttek ebben a várban.
Vizsolyi kőfejtő: A vizsolyi kőfejtő geológiai bemutatóhely, mely a földtörténeti harmadkorban, a miocén kori vulkanizmus eredményeként alakult ki.
Települések a környéken:
Bioldogkőváralja
Háromhuta
Gibárt



Az egyik legkeresettebb, legérdekesebb és egyben legnehezebben járható turistahely, útvonal a Rám-szakadékhoz kötődik. Már a nevét is izgalom lengi körül. Hazánk egyik legszebb szurdokvölgye, vulkanikus eredetű, a Dömös közigazgatási területén húzódik.Vadregényes táj, vízesések és sziklakapuk övezik a túra útonalat, hihetetlen élményt nyújt a Három-forrás völgy ezen részének végigjárása.
Kisebb túrára szánva el magunkat optimális célpont a Hortobágyi Nemzeti Park, mely a világörökség részét képezi a Nagykunság jelentős részét és a vidékhez tartozó építészeti remekeket, értékeket, mint a Kilenclyukú híd és a pásztorvilág, valamint a Hortobágyi Csárda életét bemutatni hivatott Pásztormúzeum. Itt, 81 ezer hektárnyi területen 1973-ban alapították a parkot, Európa legnagyobb szikes pusztáján, amely ugyanakkor tartalmazza Magyarország legméretesebb legelőjét is.
Aggtelek kis község, Miskolctól alig 50 kilométerre, az Edelényi Kistérségben, nem messze a határtól helyezkedik el. Nemzeti parkjáról, barlangjairól híres. Kiváló hely a túrázásra, sétákra, kirándulásra, ki mit választ közülük. A programfelhozatalban ugyanis rengeteg minden szerepel. Elsőként a Baradla- barlang cseppköveinek felfedezését ajánlanám, amin belül szintén többféle túra kínálkozik fel, lehet rövid, hosszú, közepes, másfél km-es séta, és 2 órás túra között rágódni.
Országunk rengeteg túramozgalomnak ad helyet, különböző kirándulók vágyait kielégítve ezzel, akik akár új vonalakat is alkothatnak. Leghíresebb ezek közül azonban a Kék Túra, amely Észak-Magyarország tájain végighaladva, több mint 1100 kilométernyi élményt nyújt annak, aki belevág. Európa első hosszú távú turistakörútja, nem hiába szeretné teljesíteni minden vállalkozó szellemű gyalogos.
Az Arborétum és a Pepi-kert története Bolza Józseffel és feleségével, gróf Batthyány Annával kezdődik. Ők kezdték meg az Anna-liget fásításával 1830 körül. A parkban és a kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ifjú Bolza József – akit “Pepinek” becéztek – a magasabban fekvő részeken – amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Később Bolza Pál (1861-1947) a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. 


