Vizsoly

Vizsoly Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolctól 60 km-re északra, a Hernád völgyében fekszik, Encs, Abaújszántó, Gönc és az Eperjes-Tokaji hegysor híres várai közelében. Közúton a 3-as úton Novajidránytól 4 km-re érhető el. Ugyancsak Novajidrány a vasúti megállóhelye a Miskolc-Hidasnémeti vasútvonalon. A vasútállomásról  menetrendszerű autóbusz járatok közlekednek Vizsolyra. Vasútállomása két km-re van a községtől (Korlát-Vizsoly).

Az ősidőkig visszanyúló történelmű település legismertebb az első teljes magyar nyelvű bibliáról, a Vizsolyi Bibliáról, melyet Károli Gáspár gönci református lelkész, itt fordított le, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Vizsoly a középkorban vált jelentős hellyé, mivel itt vezetett át a Kassára, Lengyelországba és Oroszországba menő legfontosabb kereskedelmi útvonal (via regia) Az 1941-ben a templom környékén végzett ásatások során középkori freskókat fedeztek fel.

Látnivalók Vizsolyon:

Mágócsy kúria: Az egykori Mágocsy kúria helyén álló épület a református templommal szemben található műemlék védettségű ház, melynek falán látható a Bibliafordítók emléktáblája.

Magtár: A műemlékként nyilvántartott épülete, mely a 18. század második felében barokk stílusban épült.

Református templom: A vizsolyi református templom  toronyra, hajóra és szentélyre – oszlik. Tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik, a szentély egy többsejtű térrendszert alkot. A szentélynégyzethez egy félköríves apszis csatlakozik. A torony háromemeletes.  A hajóba a toronyból nyíló ajtón át juthatunk, a korábbi bejáratot befalazták. A hajót sík mennyezet fedi, négy keskeny, csúcsíves ablakkal. A templom külseje puritán. Egyetlen szobrászati dísze a szentélynégyzet déli falán található torzfej.

A templom a 16. század második felében már a református egyház tulajdona. Az átvétel körülményei ismeretlenek. Állapota a 18. században nagyon rossz. A református kézen való megtartásért folytatott harcok árnyékában a gyülekezetnek egyelőre nem állt módjában felújítani a templomát. Bizonyára az idő múlásával is romlott folyamatosan “Isten házánac állapotja“, de az 1697-ben Vizsolyban zajló csata alkalmával szenvedett nagyarányú sérüléseket, s ekkor pusztulhatott el a sekrestye is.

A később elvégzett munkálatok viszont nem használtak a templom középkori jellegének. A felújítások mellett,  a hajót átalakították (alacsonyabban fedték be), a déli bejáratot és a negyedik, még gótikus formát mutató ablakot befalazták, a nyugati oldalon lévő karzatot lebontották és a szentélyben emeltek helyette újat. Az apszis félkupola-boltozatát bedeszkázták, a toronyba vezető ajtónyílást, mely a karzatról nyílt, befalazták s helyette a torony földszintjének boltozatát törték át, ahonnan falépcső vezetett a toronyba.

Görög katolikus templom: 1901-ben épült fel a hívek gyűjtötte közadományokból. A templomhajó hossza 17, szélessége 7 méter.Szentélye nyugatra néz, keramit kockával van kirakva.Tölgyfa ajtaja román stílusú. Tabernákuluma, hat gyertyatartója szép látvány.Oltárán az evangéliumi könyv látható, alatta a textil ereklyetartó a belevarrt ereklyével.Az itt látható egyik olajfestmény Szűz Máriát, Nagyboldogasszonyt – az Ő tiszteletére szentelték fel a templomot – a másik Jézus Krisztus megkeresztelését ábrázolja. Az ikonosztázion 1996-ban készült el.

Regeci-vár romjai: A Regeci-vár romjai egy 624 m magas sziklás hegytornyon fekszenek. II Rákóczi Ferenc és Thököly Imre sok időt töltöttek ebben a várban.

Vizsolyi kőfejtő: A vizsolyi kőfejtő geológiai bemutatóhely, mely a földtörténeti harmadkorban, a miocén kori vulkanizmus eredményeként alakult ki.

Települések a környéken:

Bioldogkőváralja

Háromhuta

Gibárt

 

 

Gibárt – Magyarország legérintetlenebb vidéke

A településünk Kassa és Miskolc között félúton, a Hernád folyó két partján, a Zempléni- és Cserehát hegyvonulatok között terül el. A két település részt a Hernád folyó egyik legszebb hídja köti össze. Magyarország legérintetlenebb vadvízi és szárazföldi területének központja, ahonnan 30-50 kilométeres körzetben izgalmas túrák tehetők, útközben muzeális értékű vízi erőművünkbe, kastélyokba, kúriáinkba ütközhet.

A környék már a IV. században is lakott volt. E korból származó talált tárgyak: vaskard, vaskés, kardok és lándzsa. A település neve az oklevelekben 1290-ben tűnik fel először (Gybart), amikor a Berzevicziek elődei a szepesi Rycolf fiai, Kolos, János és Rycolf osztozkodtak rajta.

A falu életét a Hernád közelsége határozta meg. A Gibárt feletti 1952-es gátszakadás súlyos következményekkel járt.

Gibárt 1984 és 2006 között Encs része volt. 2006. október 1-jétől ismét önálló község. A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Nevezetességei

A törpe vízerőmű

Gibárton található, a ma már ipari műemlékké nyilvánított, 1901-ben tervezett, 1902-ben épített és 1903-ban üzembe helyezett gibárti vízerőmű. Magyarországon itt épült az elsők között vízi erőmű, a Hernád folyón. A ma is működő törpe erőmű, kategóriájában hazánk legrégebbi, magyar gyártású, eredeti alapgépeivel működő villamosenergia-termelő telepe, amely hozzájárul a régió áramellátásához.  A vízerőmű előzetes egyeztetést követően, látogatható.

A duzzasztómű a község felett egy éles kanyarban van. Az alapozás és mélyépítés részlettervei nem maradtak fenn. A műtárgy valószínűleg a Hernád kisvízhozamának időszakában épült, amikor a főgátat elzárták, és a Hernád vizét a mellékágba terelték. A felvíz csatornán keresztül jut a víz a gépházban elhelyezett turbinákhoz. A turbinákon átfolyó víz az alvíz csatornán át jut vissza a Hernádba.

Mihály bácsi fája

Gibárttól északra a Hernád-völgyben, a folyót hajdan kísérő galériaerdők egyik ritka maradványában található ez a 20 méter magasságú, 7,5 méter törzskerületű, 250 éves nyárfa, amely a legenda szerint nevét arról az erdészről kapta, aki megmentette a kivágástól.

Települések a környéken:

Vizsoly

Boldogkőváralja

Háromhuta

 

 

Gődtől Vácig – kerékpártúra a Dunakanyarban

Távolság:44 km

A Dunakanyar keleti partja remek falusi túrázós vagy biciklis nyaralásunk helyszíne lehet, ha akár csak pár nap szabadidőnk akad. Az egyik legszebb kerékpár útvonal jobbára a Duna mellett halad, így gyakran élvezhetjük a folyam látványát, betekintést kaspunk a szigetek és az ártéri erdők élővilágába. A kerékpárút többször érinti a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét. A természeti értékeken túl figyelmet érdemelnek a terület kulturális és történelmi emlékei is, például Vácott a vármaradványok, a barokk templomok, a “Memento Mori” kriptakiállítás, Verőcén a Gorka, Zebegényben a Szőnyi István emlkmúzeum. A kerékpárút Göd déli határainál kezdődik.  Alsógöd megállóhelytől a Béke útra térve, a Duna felé haladva megtaláljuk a Petőfi utcában haladó kerékpárutat.

A kerékpár úton haladva 3,5 km-t  elérjük a felsőgödi árvízvédelmi töltést. Ezen 1,7 km-t megyünk, közben végig élvezhetjük a Duna látványát. Később kis utcákon (Bocskai u. – Attila u. – Kék Duna u. – IV. Körf. u. – Napsugár u. – Kikelet u.), kerékpáros táblák és aszfaltra festett jelek segítségével haladunk. Göd házai közül kiérve az árvízvédelmi töltésen haladunk, aztán egy hangulatos erdőben kanyaroghatunk.

Sződligetnél áttekerve a Sződ-Rákos patak hídján, egy kikötő mellett haladunk el. A jobb oldali házakat magunk mögött hagyva Vácra érünk.

Az útvonal ártéri kaszálók, erdők és az Égető-sziget mellett kanyarodik a város irányába, ez túránk legszebb szakasza. Vácot elérve a Duna-parti sétányon folytatódik az útunk. Kisvácon közvetlenül a Duna mellett kerékpározunk, aztán egy kisebb szakaszon ipari övezet következik. Ezt követően a kerékpárút egy éles jobb kanyarral a 2-es út felé fordul. Azonban ne ezt az irányt kövessük, hanem a kanyarban tartsunk balra, és az Építők útján át a kerékpárúton tekerjünk tovább Szob irányába.

Az útvonal ezután a Duna egyik mellékága mellett, majd erdőben, később nyaralók és szántók között vezet a volt 12-es útig. Rátérünk a régi útra, ahol kizárólag kerékpárosok és helyi nyaralótulajdonosok közlekedhetnek. Egy alagúton át átkelünk a 12-es út alatt, majd rövidesen kerékpárút következik a közúttal párhuzamosan. A kerékpárút kezdete után mintegy 300 méterrel vegyünk vissza a lejtőn sebességünkből, mert egy bukkanós híd következik. (A bukkanó a balesetek elkerülését szolgálja, mivel a híd után a kerékpárutat forgalmas út keresztezi.) A hidat követően mintegy 2,85 km hosszan Verőcéig kerékpárúton tekerünk.

A falu belterületén a forgalmas 12-es úton kell haladnunk, szerencsére az 50 km-es sebességkorlátozás a balesetveszélyt jelentősen csökkenti.

Verőcét után, már Kismaros területén, a települést jelző tábla után forduljunk be balra a második utcában (Szabadság utca), aztán a Gát utcán folytassuk utunkat. Később a Dunával párhuzamosan futó árvízvédelmi töltésen tekerhetünk Nagymaros irányába. A töltés 950 méter után élesen a Duna felé fordul, de mi a kanyarban haladjunk egyenesen tovább a kerékpárúton. A nyomvonal kisebb ívekkel, a 12-es úttal párhuzamosan halad, majd a töltéstől 1,1 km után, már Nagymaros területén elérjük a vegyes forgalmú utat.

Itt már van autóforgalom is, max. 30km/h-s sebességgel, azonban nem kell megijednünk, a forgalom csekély rajta. A sprtpálya környékén már önálló, kétirányú kerékpárúton folytatjuk utunkat, a Duna mellett. A komp közelében vigyázzunk, itt általában sok a gyalogosan illetve az autóval közlekedő. A nagymarosi sétányon haladunk tovább. Később elérjük a vízlépcső építési területét. Ezt a szakaszt még nem táblázták ki, ennek ellenére bátran használhatjuk. Utunk fiatal fákkal övezve, s kanyarokkal tarkítva vezet a 2-es úttal párhuzamosan a Beatrix királynő kerékpárútig. (Az elnevezés a térségi kerékpárút első terveinek elkészítését támogató holland alapítványra utal.) A 3,3 Km hosszú kerékpárút-szakasz Zebegény első házánál végződik.

A településen belül először a 12-es úton kell kerékpároznunk, majd a jobb oldalt feltűnik egy szép vasúti viadukt. Ennek közelében, a közút bal oldalán a kerékpáros forgalmat a csendes, szép házakkal szegélyezett Táncsics Mihály utcába vezették. (A főútról lekanyarodva vigyázzunk, lejtő következik, melynek alján behajtást akadályozó oszlopok szűkítik az utunkat!) Mintegy 400 méter után az utca véget ér, és már kerékpár úton haladunk. A vasútállomás után 1 km-el a kerékpárút a vasúti híd közelében véget ér. Ezután már a 12-es számú főúton kell mennünk Szobig. Ha elfáradunk, a kisvárosból vonattal visszautazhatunk szálláshelyünkre. Ellenkező esetben tovább tekerhetünk az Ipoly völgye felé.

Látnivalók az út során:

Ártéri tanösvény – Vác

Március 15.-e tér és környéke – Vác

váci diadalív – Vác

Gorka Múzeum – Verőce

Katolikus templom – Verőce

Királyréti erdei vasút – Kismaros

Börzsöny múzeum – Szob

 

Rám-ra fel!

Az egyik legkeresettebb, legérdekesebb és egyben legnehezebben járható turistahely, útvonal a Rám-szakadékhoz kötődik. Már a nevét is izgalom lengi körül. Hazánk egyik legszebb szurdokvölgye, vulkanikus eredetű, a Dömös közigazgatási területén húzódik.Vadregényes táj, vízesések és sziklakapuk övezik a túra útonalat, hihetetlen élményt nyújt a Három-forrás völgy ezen részének végigjárása.

Rám-szakadék turista útnak hívják így a Dömöstől Pilisig vezető vonalat, mondhatni ez a leglátogatottabb kirándulóhely a Dunakanyarban, nem hiába vonz rengeteg embert ez a különleges hegyi teremtmény. [Tovább olvas...]

Hortobágyi Nemzeti Park

Kisebb túrára szánva el magunkat optimális célpont a Hortobágyi Nemzeti Park, mely a világörökség részét képezi a Nagykunság jelentős részét és a vidékhez tartozó építészeti remekeket, értékeket, mint a Kilenclyukú híd és a pásztorvilág, valamint a Hortobágyi Csárda életét bemutatni hivatott Pásztormúzeum. Itt, 81 ezer hektárnyi területen 1973-ban alapították a parkot, Európa legnagyobb szikes pusztáján, amely ugyanakkor tartalmazza Magyarország legméretesebb legelőjét is. [Tovább olvas...]

Aggtelek, barlangtúra?

Aggtelek kis község, Miskolctól alig 50 kilométerre, az Edelényi Kistérségben, nem messze a határtól helyezkedik el. Nemzeti parkjáról, barlangjairól híres. Kiváló hely a túrázásra, sétákra, kirándulásra, ki mit választ közülük. A programfelhozatalban ugyanis rengeteg minden szerepel. Elsőként a Baradla- barlang cseppköveinek felfedezését ajánlanám, amin belül szintén többféle túra kínálkozik fel, lehet rövid, hosszú, közepes, másfél km-es séta, és 2 órás túra között rágódni. [Tovább olvas...]

A nagy kék

Országunk rengeteg túramozgalomnak ad helyet, különböző kirándulók vágyait kielégítve ezzel, akik akár új vonalakat is alkothatnak. Leghíresebb ezek közül azonban a Kék Túra, amely Észak-Magyarország tájain végighaladva, több mint 1100 kilométernyi élményt nyújt annak, aki belevág. Európa első hosszú távú turistakörútja, nem hiába szeretné teljesíteni minden vállalkozó szellemű gyalogos.
[Tovább olvas...]

A Szarvasi Arborétum

Az Arborétum és a Pepi-kert története Bolza Józseffel és feleségével, gróf Batthyány Annával kezdődik. Ők kezdték meg az Anna-liget fásításával 1830 körül. A parkban és a kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ifjú Bolza József – akit “Pepinek” becéztek – a magasabban fekvő részeken – amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Később Bolza Pál (1861-1947) a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. [Tovább olvas...]