Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, A Szlovák határtól nem messze, Kazincbarcika és Sárospatak között, a zempléni hegység déli peremén, a Mogoska-hegy előterében, egy hatalmas andezittufa tömbön áll a szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár. Legrégebbi része az Árpádkorban épült. Boldogkő nem tartozott a történelmi eseményekben jelentős szerepet játszó várak közé sem a török időkben, sem utána. A várat sokáig még lekhelyül sem használták, hanem csak a hozzá tartozó birtokok gazdasági központja volt. És mivel közel fekszik a Kassára vezető úthoz, annak ellenőrzését is ellátta, és persze védelmet is nyújtott. A vár gyakran volt királyi adományozás tárgya, és egyéb módokon is sokszor cserélt gazdát. Birtokosa volt Czudar péter, volt bán, Brankovics György, szerb despota, a Zápolya család, és Tomory György is. 1700 elején, amikor a Habsburgok megkezdték a várak lerombolását, Boldogkőt is lakhatatlanná tették. A XIX. század utolsó negyedében, az akkori tulajdonosa, a Péchy család kezdte meg a vár helyreállítását. 1963-64-ben történt a régészeti feltárása és műemléki helyreállítása.
Hol érdemes a környéken falusi szálláshelyeket keresni:
Háromhuta
Vizsoly
Az ősidőkig visszanyúló történelmű település legismertebb az első teljes magyar nyelvű bibliáról, a Vizsolyi Bibliáról, melyet Károli Gáspár gönci református lelkész, itt fordított le, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Vizsoly a középkorban vált jelentős hellyé, mivel itt vezetett át a Kassára, Lengyelországba és Oroszországba menő legfontosabb kereskedelmi útvonal (via regia) Az 1941-ben a templom környékén végzett ásatások során középkori freskókat fedeztek fel.
Gibárt
Magyarország legérintetlenebb vadvízi és szárazföldi területének központja, ahonnan 30-50 kilométeres körzetben izgalmas túrák tehetők, útközben muzeális értékű vízi erőművünkbe, kastélyokba, kúriáinkba ütközhet.
