Békéscsaba, a kolbász fővárosa

Elhelyezkedése

A közel 64 ezer lakosú Békéscsaba 1950 óta Békés megye székhelye, a dél-alföldi régióban, Magyarország délkeleti részén,  Békés megye középpontjában, a Körös-Maros közén található. Budapesttől 200 kilométerre, Szegedtől 90  kilométerre, Debrecentől 130 kilométerre. A román határ (Gyulavarsánd)  20 kilométerre keleti irányban van Békéscsabától, Arad 60 kmre. Békéscsaba fontos vasúti és közlekedési csomópont, a 44-es (Budapest – Kecskemét – Békéscsaba – Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötő 47-es számú főutak talákozási pontja. A vasútfejlesztési program eredményeképpen várhatóan 160 km/h sebességű vasúti pálya jön létre, ami remélhetően 2 órára szorítja le a budapesti menetidőt. Békéscsabán nemzetközi kisgépek fogadására alkalmas repülőtér is működik.

Története

A terület a régészeti leletek szerint már évezredekkel ezelőtt lakott volt. Békéscsaba város létrejöttét a 13. század második felére tehetjük. Nevével először az 1332-37-es pápai tizedlajstromban szerepel, mint templommal rendelkező település. Neve  a Csaba személynévből ered. A 17. század végén a törökkel vívott harcok miatt elnéptelenedett. A török időszak után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került és újra kezdett benépesülni. A báró elsősorban a Felvidékről hozott új, munkára fogható lakosokat,  igen sok evangélikus szlovákot. Békéscsaba környéke kiváló adottságokkal rendelkezett mezőgazdálkodáshoz, (növénytermesztés, állattartás) így az idetelepítettek itt is maradtak.

1745-ben megépült az Evangélikus Kistemplom, ami egybeforrott id. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész nevével, aki Bécsig gyalogolt Mária Teréziához, hogy anyagi segítséget is kérjen a templomépítéshez. Tessedik Sámuel volt az első lelkész az evangélikus gyülekezetben, a mai napig szlovák és magyar nyelvű istentiszteletek vannak. A gyarapodó lakosság indokolttá  tette egy nagyobb templom megépítését. 1807-1824 között megépült az Evangélikus Nagytemplom, a Kárpát medence és Közép-Európa legnagyobb templomának. A két templom együttes megjelenítése a város jelképe.

A város fejlődését segítette az Élővíz- csatorna kialakítása, az 1770-es évektől, összekötve két Körös szakaszt és több települést érintve. Nemcsak az építőanyag ideszállítására, úsztatására, hanem az István malom ellátására is szolgált. A 19. század elején Békéscsabát Európa legnagyobb falujaként emlegették. Nagy lendületet adott a városnak az 1870-es években a vasúthálózat fejlesztése, bekapcsolódva a nemzetközi hálózatba, szolgálva a teherszállítást, a város megközelítését.

A jó minőségű artézi víz felszínre hozásával nagyobb üzemek, gyárak, létesítmények vízellátása vált lehetővé. (Kútház a Madách utca sarkán, Angyalos Kút – nem az eredeti helyén – a Petőfi ligetben, Halászlányos Kút a Kossuth téren). A megépült a város további templomai: 1910. Belvárosi Katolikus templom; 1912. Református templom; az evangélikus templom, és 1993-ban az új katolikus templom. A zsidóság imaházait lerombolták vagy más célra használják. Ma már a Széchenyi ligeti Zsidó temető szomszédságában új zsinagógával büszkélkedhet a hitközség.

Városismertető

A városközpontot négy, egymásba kapcsolódó tér alkotja: a Szabadság tér; a Szent István tér a városházával, (homlokzata Ybl Miklós munkája) a Fiume Szállóval és a Katolikus Templommal; a Kossuth tér Kossuth egészalakos szobrával, a Halászlányos kúttal és az egykori kisvasút központi állomásépületével; a Szeberényi tér a két evangélikus templommal, az Evangélikus Gimnáziummal, paplakokkal.

Közelükben a Szlovák Kultúra Háza, a Szlovák Tájház, a Megyei Tudásház és Könyvtár. A Munkácsy Emlékház a város egyetlen épen maradt Kúriájában várja a látogatókat.

A Szoborsétányon a városért sokat tevő, tudományos, művészi, alkotó munkát végzőknek állít emléket. Ma már egyetemi is van a városban. A nagy múltú Előre sportélet különböző szakágaiban nemzetközi sikereket is elérő sportolókat képez. A tornasport Barcelona és Ónodi Henrietta révén olimpiai aranyat is hozott a városnak.

A kikapcsolódást szolgálja a gyógyvízzel és sportuszodával rendelkező Árpád Fürdő, sok rendezvényével a Városi Sportcsarnok, a a nagy múltú Jókai Színház, a Napsugár Bábszínház.

Rendezvények a városban

  • Csabai KolbászfesztiválOktóberébe az ország egyik legjelentősebb gasztronómiai rendezvénye. A népművészet és a disznóvágáshoz kötődő gasztronómiai kultúra legértékesebb hagyományai, versenyek, kiállítások, bemutatók, zenés programok.
  • Csabai Sörfesztivál és CsülökparádéJúniusban már hagyományosnak lehet tekinteni a 2001. évtől megrendezett Csabai Sörfesztivált, melyen a vezető magyar sörgyártók képviseltetik magukat és népszerűsítik a legújabb termékeiket.
  • Békéscsabai Tavaszi Fesztivál – A fesztivált hagyományai arra kötelezik, hogy a kultúra megannyi műfajának képviselőit felvonultassa, és üde színfoltként hirdesse a tavasz közeledtét. A téltemető-tavaszcsalogató programok a fiatalabbaktól a felnőttekig mindenkit kulturális szórakozásra hívnak.
  • Zenit Nemzetközi Fúvósfesztivál- Zenei ifjúsági találkozó -  Augusztusban Békéscsaba lakói már megszokhatták, hogy Szent István napjának közeledtével fúvós hangszerek muzsikája színesíti a várost. Széles repertoárral és sokszínű programokkal várják a zeneszerető közönséget a fellépők és a szervezők.

Szálláshelyek

 

Sárospatak: A magyar Cambridge, Hegyalja helikonja, a Bodrogparti Athén

Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre, az Eperjes–Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog folyó mentén. Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás. Várát I. Endre király építtette.

A város ősi iskolája, a Református Kollégium. A szabad királyi város , királyi gyermekként itt született Árpádházi Szt Erzsébet. A Katona József Bánk Bánjából jól ismert II. Endre és felesége Merániai Gertrúd gyermekének ereklyéit a vártemplomban őrzik. A Rákóczy-vár, mely csaknem 500 éves, és a református Kollégium a város két legfontosabb idegenforgalmi nevezetessége.

A várat egy gyönyörű kert öleli körbe. Itt találjuk a Rákóczy Múzeumot, a Múzsák Templomát és a Farkas Ferenc Művészeti Iskolát. A vár területéről kilépve két percnyi séta után a Szt Erzsébet téren a gótikus Vártemplomhoz érünk, valamint a Sárospataki Képtárhoz.

Minden évben pünkösdkor két napos ünnepségsorozattal – korabeli jelmezes felvonulással, harci bemutatókkal, a reneszánsz korabeli konyha remekeivel – emlékeznek meg Szt Erzsébetről.

A Református Kollégium nagykönyvtára a szemet lenyűgözi, a szellemet felszabadítja. Az iskolakertben szoborkert található, az itt végzett híressé vált hajdani diákok mellszobraiból. A város másik nevezetessége a Makovecz Imre tervezte organikus stílusban épült Művelődési Ház, melyben színházterem is van.

Fesztiválok a városban:

Zemplémi fesztiválnak, Sárospatak az egyik központja, de további 20 településen zajlanak rendezvényei.

Dixiland és Blues fesztivál.

Látnivalók a környéken:

  • Rákóczi-vár (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
  • Sárospataki Képtár
  • Domján-ház – Kazinczy út 23.(Domján József festőművész festményekből és metszetekből álló gyűjteménye)
  • Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
  • Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
  • Szinyei-ház
  • Tengerszem – A tengerszem a településtől északra fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki.
  • Trinitárius kolostor
  • Vártemplom és rotunda
  • Sárospatak Város Termálfürdő és Camping: A Termálfürdő 38 °C-os gyógyhatású termálvizével várja vendégeit. A víz jelentős ásványianyag tartalmú, kalcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt.
  • Jezsuita kolostor: A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez kötődik, aki 1663-ban telepítette le őket a városban. A jezsuita rend számára iskolát és plébániát építtetett. A gótikus eredetű kolostort reneszánsz majd barokk stílusban átépítették. A Plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye.
  • Ferences kolostor: A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a település szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat. A kolostor építése három építési időszakhoz köthető, majd a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára azonban a visszatemetett alapok nem láthatóak.
  • A Bodrog folyó horgászatra (harcsa), és  sétahajókázásra is nagyszerű.
  • Megyer hegyi Tengerszem – magas függőleges falaival kápráztatja el a kirándulókat
  • Hegyalja boraival pedig a Rákóczi pincében borkóstoló alkalmával is ismerkedhetünk. A 17. sz-ból eredő Tokai aszúval az élen.