A Zempléni hegység dél-keleti peremén lévő Sárospatak városának központjában, a Bodrog folyó nyugati partja fölötti dombháton találjuk a külső és belső várból (várfalból és várkastélyből) álló együttest, a Pataki-várat. Kiemelkedő történeti és művészeti műemlék.
A várat birtokló családok természetes védelmét a várat keletről határoló folyó, a többi oldalról pedig a mesterségesen mélyített árok látta el. Hiszen a vár építésének legfőbb célja az őt birtokló családok és az uradalmuk védelme volt. A nagyméretű, késő középkori toronyhoz (Vörös-torony) épült várkastély, a belső vár és a hozzá kapcsolódó városfal az olasz késő reneszánsz várépítészet jellegzetességeit mutatja. A ma ismert várat a XVI. században Perényi Péter, az ország egyik leghatalmasabb főura építtette, és a török által fenyegetett Siklós várából ide tette át székhelyét. A toronyban kényelmes főúri lakhelyet alakíttatott ki. A vár későbbi birtokosa az egri hős, Dobó István lett. 1584 karácsonyán különös epizód színhelye volt a vár: Balassi Bálint, a költő, a külső vár templomában titokban házasságot kötött Dobó Krisztinával, a vár egyik birtokosával, és embereivel elfoglalta a várat. A fellármázott lakosság azonban még aznap kiűzte onnan. Ebben a várban nőtt fel Lórántffy Zsuzsanna, Rákóczy György majdani felesége. Rákóczy innen indult a fejedelmi trón elfoglalására Erdélybe.1670 tavaszán a vár Sub Rosa szobájában tartotta I. Rákóczy Ferenc a Wesselényi-összeesküvés, a felkelés előkészületeit. A felkelés leverése után császári csapatok szállták meg a vár külső és belső részeit. Csak 1683-ban szabadították fel Thököly seregei két évre, majd a császáriak újból visszafoglalták. I. Lipót rendelkezése alapján 1702-ben lerombolták a külső védőövét. A Rákóczy szabadságharc kezdetén visszafoglalták a kurucok, de egy szerencsétlen véletlen folytán tűz támadt és leégett a várkastély tetőzete. . A szabadságharc bukásakor Rákóczi innen indult száműzetésbe.
A többszöri átépítés ellenére a várkastély néhány terme is megőrizte az eredeti alakját. Ilyen az egykori porkolábház és az északnyugati sarokbástya. A keleti szárny végénél az ún. kandallós szobában található az 1542-es évszámos Perényi-címeres kandalló. Az emelet déli szárnyában maradtak meg Lórántffy Zsuzsanna 1642-46-ban épült boltozatos szobái késő reneszánsz ajtókeretezésekkel és a címeres erkéllyel.
Egyéb látnivalók Sárospatakon és környékén:
- Református Kollégium
- Makovecz Művelődési Ház
- Bodrog folyó
- Megyer-hegyi tengerszem
Ezeréves városként szokták emlegetni. Kiemelkedő régészeti jelentőséggel és történelmi szempontból fontos emlékekkel rendelkezik Magyarország egyik legrégebbi városa, a pest megyei Visegrád. Nevezetességei így elsősorban az 1200-as évekből maradtak még fenn, ami nem hétköznapi látvány és lehetőség.
