Magyarországon hat nagy tájegység található: az Alföld, a Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék vagy Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, és az Északi-középhegység.
Alföld - Ez a termékeny síkság az ország legnagyobb tájegysége, több mint fele Magyarország egész területének. Tengerszint feletti magassága 108,5 méter, legmélyebb pontja, a Szeged melletti Gyálarét (78 m). Három részre tagolódik: a Duna jobbpartján a Mezőföld, középen a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl a Tiszától keletre. Legjelentősebb városai: Debrecen, Nyíregyháza, Szeged és Kecskemét. Az Alföld döntően mezőgazdasági művelés alatt áll, a Dél-Alföldön kőolaj- és földgázkitermelés zajlik.
Kisalföld – Az ország északnyugati részén a második legnagyobb síkság. Központi része a Győri-medence, északra a Duna hordalékából kialakult Szigetköz, az Öreg-Duna és annak mellékága, a Mosoni-Duna között. Az ipari és mezőgazdasági régió központja Győr.
Nyugat-magyarországi peremvidék- Ausztria határán a Kisalföldtől délnyugatra fekvő tájegység, Alpokaljának is nevezik. Itt érvényesül Magyarországon legjobban az óceáni hatás, itt hull a legtöbb a csapadék. Központjai: Szombathely, a műemlékekben gazdag Sopron és Kőszeg városa. Sopron környéke neves borvidék, a vidék gyógyfürdői: Balf, Bük.
Dunántúli-dombság (11 400 négyzetkilométer) – A Dunántúl déli részén fekvő, a Zala folyó és a Balaton vonalától a határfolyó Dráváig húzódó területet dombságok (a Zalai-dombság, a Belső- és Külső-Somogy, a Baranya-dombság, a Tolnai-hegyhát), a Mecsek és a Villányi-hegység alkotja. Legfontosabb városai: Pécs, Szekszárd, Kaposvár, Zalaegerszeg. A Duna-menti Pakson van az ország egyetlen atomerőműve. Vörösborairól ismert a szekszárdi és a villányi borvidék. Gyógyfürdői: Zalakaros, a Hévízi-tó , és Harkány, a Villányi-hegység lábánál.
Dunántúli-középhegység – 200 kilométer hosszan húzódik a Balaton vonalától északra a Dunáig. Tagjai: a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység, a Gerecse, a Budai-hegység és a Pilis. Ásványkincsekben gazdag. Fontos ipari központok: Veszprém, Tatabánya, Székesfehérvár, Esztergom, az ország egykori fővárosa. Híres a badacsonyi, a Balaton-felvidéki és a móri borvidék, a Balaton és a Velencei-tó pedig kiemelkedő idegenforgalmi és üdülőközpont.
Északi-középhegység – Az Alföldtől északra a szlovák határig terjedő nagytájhegység. Tagjai: a Dunazug-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Zempléni-hegység, a Bükk. A Mátrában található az ország legmagasabb csúcsa, az 1014 méter magas Kékes. A legnagyobb város Miskolc. Ismert gyógy- és üdülőhelyek: Eger, Parád, Lillafüred, Miskolc-Tapolca, Galyatető, Sárospatak. Borászata szintén híres: a gyöngyösi, az egri borok, illetve a Zempléni-hegység déli lejtőin termő tokaji borok. A Tokaj-hegyaljai borvidék 2002-től a Világörökség része.
A főváros – Északon, a Duna két partján fekszik a nagy tájegységek találkozásánál az ország fővárosa, Budapest, amely 1873-ban három város (Pest, Buda, Óbuda) egyesüléséből jött létre. 23 kerülete közül 16 a pesti, 6 a budai oldalon van, egy pedig a két Duna-ág által közrefogott Csepel-szigeten. A budai oldal hegyeinek legmagasabb pontja az 527 méter magas János-hegy, a pesti oldal sík. A két partot 7 közúti és 2 vasúti híd köti össze. Az Andrássy út és a budai Várnegyed 1987 óta a Világörökség része. A fővárosban 3 metróvonal van, az elsőt – és Európában a londoni után a másodikat – 1896-ban adták át.
Itt él az ország össznépességének egyötöde, közel 1,8 millió ember. Budapest nemzetközi hírű fürdőváros. Csaknem félszáz fürdője közül 12 termál- és gyógyfürdő.
Sokszínűség és természetesség bújik meg a szó mögött. Nagyon széles a skálája azoknak a településeknek, tájaknak ezen a térségen belül, melyeket vétek lenne nem meglátogatni, végigjárni. Elsőként itt van Tokaj, melyet a Történelmi borvidék és kultúrtáj címmel nyilvánítottak a világörökség részévé, egyetemben Hollókő Ófalujával és táji környezetével, valamint az Aggteleki Karszt és Szlovák karszt- barlangokkal. 
