Elhelyezkedése
A közel 64 ezer lakosú Békéscsaba 1950 óta Békés megye székhelye, a dél-alföldi régióban, Magyarország délkeleti részén, Békés megye középpontjában, a Körös-Maros közén található. Budapesttől 200 kilométerre, Szegedtől 90 kilométerre, Debrecentől 130 kilométerre. A román határ (Gyulavarsánd) 20 kilométerre keleti irányban van Békéscsabától, Arad 60 kmre. Békéscsaba fontos vasúti és közlekedési csomópont, a 44-es (Budapest – Kecskemét – Békéscsaba – Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötő 47-es számú főutak talákozási pontja. A vasútfejlesztési program eredményeképpen várhatóan 160 km/h sebességű vasúti pálya jön létre, ami remélhetően 2 órára szorítja le a budapesti menetidőt. Békéscsabán nemzetközi kisgépek fogadására alkalmas repülőtér is működik.
Története
A terület a régészeti leletek szerint már évezredekkel ezelőtt lakott volt. Békéscsaba város létrejöttét a 13. század második felére tehetjük. Nevével először az 1332-37-es pápai tizedlajstromban szerepel, mint templommal rendelkező település. Neve a Csaba személynévből ered. A 17. század végén a törökkel vívott harcok miatt elnéptelenedett. A török időszak után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került és újra kezdett benépesülni. A báró elsősorban a Felvidékről hozott új, munkára fogható lakosokat, igen sok evangélikus szlovákot. Békéscsaba környéke kiváló adottságokkal rendelkezett mezőgazdálkodáshoz, (növénytermesztés, állattartás) így az idetelepítettek itt is maradtak.
1745-ben megépült az Evangélikus Kistemplom, ami egybeforrott id. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész nevével, aki Bécsig gyalogolt Mária Teréziához, hogy anyagi segítséget is kérjen a templomépítéshez. Tessedik Sámuel volt az első lelkész az evangélikus gyülekezetben, a mai napig szlovák és magyar nyelvű istentiszteletek vannak. A gyarapodó lakosság indokolttá tette egy nagyobb templom megépítését. 1807-1824 között megépült az Evangélikus Nagytemplom, a Kárpát medence és Közép-Európa legnagyobb templomának. A két templom együttes megjelenítése a város jelképe.
A város fejlődését segítette az Élővíz- csatorna kialakítása, az 1770-es évektől, összekötve két Körös szakaszt és több települést érintve. Nemcsak az építőanyag ideszállítására, úsztatására, hanem az István malom ellátására is szolgált. A 19. század elején Békéscsabát Európa legnagyobb falujaként emlegették. Nagy lendületet adott a városnak az 1870-es években a vasúthálózat fejlesztése, bekapcsolódva a nemzetközi hálózatba, szolgálva a teherszállítást, a város megközelítését.
A jó minőségű artézi víz felszínre hozásával nagyobb üzemek, gyárak, létesítmények vízellátása vált lehetővé. (Kútház a Madách utca sarkán, Angyalos Kút – nem az eredeti helyén – a Petőfi ligetben, Halászlányos Kút a Kossuth téren). A megépült a város további templomai: 1910. Belvárosi Katolikus templom; 1912. Református templom; az evangélikus templom, és 1993-ban az új katolikus templom. A zsidóság imaházait lerombolták vagy más célra használják. Ma már a Széchenyi ligeti Zsidó temető szomszédságában új zsinagógával büszkélkedhet a hitközség.
Városismertető
A városközpontot négy, egymásba kapcsolódó tér alkotja: a Szabadság tér; a Szent István tér a városházával, (homlokzata Ybl Miklós munkája) a Fiume Szállóval és a Katolikus Templommal; a Kossuth tér Kossuth egészalakos szobrával, a Halászlányos kúttal és az egykori kisvasút központi állomásépületével; a Szeberényi tér a két evangélikus templommal, az Evangélikus Gimnáziummal, paplakokkal.
Közelükben a Szlovák Kultúra Háza, a Szlovák Tájház, a Megyei Tudásház és Könyvtár. A Munkácsy Emlékház a város egyetlen épen maradt Kúriájában várja a látogatókat.
A Szoborsétányon a városért sokat tevő, tudományos, művészi, alkotó munkát végzőknek állít emléket. Ma már egyetemi is van a városban. A nagy múltú Előre sportélet különböző szakágaiban nemzetközi sikereket is elérő sportolókat képez. A tornasport Barcelona és Ónodi Henrietta révén olimpiai aranyat is hozott a városnak.
A kikapcsolódást szolgálja a gyógyvízzel és sportuszodával rendelkező Árpád Fürdő, sok rendezvényével a Városi Sportcsarnok, a a nagy múltú Jókai Színház, a Napsugár Bábszínház.
Rendezvények a városban
- Csabai Kolbászfesztivál – Októberébe az ország egyik legjelentősebb gasztronómiai rendezvénye. A népművészet és a disznóvágáshoz kötődő gasztronómiai kultúra legértékesebb hagyományai, versenyek, kiállítások, bemutatók, zenés programok.
- Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé – Júniusban már hagyományosnak lehet tekinteni a 2001. évtől megrendezett Csabai Sörfesztivált, melyen a vezető magyar sörgyártók képviseltetik magukat és népszerűsítik a legújabb termékeiket.
- Békéscsabai Tavaszi Fesztivál – A fesztivált hagyományai arra kötelezik, hogy a kultúra megannyi műfajának képviselőit felvonultassa, és üde színfoltként hirdesse a tavasz közeledtét. A téltemető-tavaszcsalogató programok a fiatalabbaktól a felnőttekig mindenkit kulturális szórakozásra hívnak.
- Zenit Nemzetközi Fúvósfesztivál- Zenei ifjúsági találkozó - Augusztusban Békéscsaba lakói már megszokhatták, hogy Szent István napjának közeledtével fúvós hangszerek muzsikája színesíti a várost. Széles repertoárral és sokszínű programokkal várják a zeneszerető közönséget a fellépők és a szervezők.
