Ez a falucska a Zemplén hegységben megbújva, mindmáig megőrizte 100 évvel ezelőtti jellegét, még ma is lakottak az eredeti népi építészeti stílusban épült parasztházak, megtaláljuk a hegyvidéki gazdálkodás nyomait. A falut körülölelő hatalmas erdőknek köszönhetően, a Zempléni Tájvédelmi Körzet közepén valóban a természet közelében érezheti magát a látogató.
Települések, kirándulóhelyek a környéken:
Boldogkő vára
Gibbárt
Elhelyezkedése
A közel 64 ezer lakosú Békéscsaba 1950 óta Békés megye székhelye, a dél-alföldi régióban, Magyarország délkeleti részén, Békés megye középpontjában, a Körös-Maros közén található. Budapesttől 200 kilométerre, Szegedtől 90 kilométerre, Debrecentől 130 kilométerre. A román határ (Gyulavarsánd) 20 kilométerre keleti irányban van Békéscsabától, Arad 60 kmre. Békéscsaba fontos vasúti és közlekedési csomópont, a 44-es (Budapest – Kecskemét – Békéscsaba – Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötő 47-es számú főutak talákozási pontja. A vasútfejlesztési program eredményeképpen várhatóan 160 km/h sebességű vasúti pálya jön létre, ami remélhetően 2 órára szorítja le a budapesti menetidőt. Békéscsabán nemzetközi kisgépek fogadására alkalmas repülőtér is működik.
Története
A terület a régészeti leletek szerint már évezredekkel ezelőtt lakott volt. Békéscsaba város létrejöttét a 13. század második felére tehetjük. Nevével először az 1332-37-es pápai tizedlajstromban szerepel, mint templommal rendelkező település. Neve a Csaba személynévből ered. A 17. század végén a törökkel vívott harcok miatt elnéptelenedett. A török időszak után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került és újra kezdett benépesülni. A báró elsősorban a Felvidékről hozott új, munkára fogható lakosokat, igen sok evangélikus szlovákot. Békéscsaba környéke kiváló adottságokkal rendelkezett mezőgazdálkodáshoz, (növénytermesztés, állattartás) így az idetelepítettek itt is maradtak.
1745-ben megépült az Evangélikus Kistemplom, ami egybeforrott id. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész nevével, aki Bécsig gyalogolt Mária Teréziához, hogy anyagi segítséget is kérjen a templomépítéshez. Tessedik Sámuel volt az első lelkész az evangélikus gyülekezetben, a mai napig szlovák és magyar nyelvű istentiszteletek vannak. A gyarapodó lakosság indokolttá tette egy nagyobb templom megépítését. 1807-1824 között megépült az Evangélikus Nagytemplom, a Kárpát medence és Közép-Európa legnagyobb templomának. A két templom együttes megjelenítése a város jelképe.
A város fejlődését segítette az Élővíz- csatorna kialakítása, az 1770-es évektől, összekötve két Körös szakaszt és több települést érintve. Nemcsak az építőanyag ideszállítására, úsztatására, hanem az István malom ellátására is szolgált. A 19. század elején Békéscsabát Európa legnagyobb falujaként emlegették. Nagy lendületet adott a városnak az 1870-es években a vasúthálózat fejlesztése, bekapcsolódva a nemzetközi hálózatba, szolgálva a teherszállítást, a város megközelítését.
A jó minőségű artézi víz felszínre hozásával nagyobb üzemek, gyárak, létesítmények vízellátása vált lehetővé. (Kútház a Madách utca sarkán, Angyalos Kút – nem az eredeti helyén – a Petőfi ligetben, Halászlányos Kút a Kossuth téren). A megépült a város további templomai: 1910. Belvárosi Katolikus templom; 1912. Református templom; az evangélikus templom, és 1993-ban az új katolikus templom. A zsidóság imaházait lerombolták vagy más célra használják. Ma már a Széchenyi ligeti Zsidó temető szomszédságában új zsinagógával büszkélkedhet a hitközség.
Városismertető
A városközpontot négy, egymásba kapcsolódó tér alkotja: a Szabadság tér; a Szent István tér a városházával, (homlokzata Ybl Miklós munkája) a Fiume Szállóval és a Katolikus Templommal; a Kossuth tér Kossuth egészalakos szobrával, a Halászlányos kúttal és az egykori kisvasút központi állomásépületével; a Szeberényi tér a két evangélikus templommal, az Evangélikus Gimnáziummal, paplakokkal.
Közelükben a Szlovák Kultúra Háza, a Szlovák Tájház, a Megyei Tudásház és Könyvtár. A Munkácsy Emlékház a város egyetlen épen maradt Kúriájában várja a látogatókat.
A Szoborsétányon a városért sokat tevő, tudományos, művészi, alkotó munkát végzőknek állít emléket. Ma már egyetemi is van a városban. A nagy múltú Előre sportélet különböző szakágaiban nemzetközi sikereket is elérő sportolókat képez. A tornasport Barcelona és Ónodi Henrietta révén olimpiai aranyat is hozott a városnak.
A kikapcsolódást szolgálja a gyógyvízzel és sportuszodával rendelkező Árpád Fürdő, sok rendezvényével a Városi Sportcsarnok, a a nagy múltú Jókai Színház, a Napsugár Bábszínház.
Rendezvények a városban
Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre, az Eperjes–Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog folyó mentén. Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás. Várát I. Endre király építtette.
A város ősi iskolája, a Református Kollégium. A szabad királyi város , királyi gyermekként itt született Árpádházi Szt Erzsébet. A Katona József Bánk Bánjából jól ismert II. Endre és felesége Merániai Gertrúd gyermekének ereklyéit a vártemplomban őrzik. A Rákóczy-vár, mely csaknem 500 éves, és a református Kollégium a város két legfontosabb idegenforgalmi nevezetessége.
A várat egy gyönyörű kert öleli körbe. Itt találjuk a Rákóczy Múzeumot, a Múzsák Templomát és a Farkas Ferenc Művészeti Iskolát. A vár területéről kilépve két percnyi séta után a Szt Erzsébet téren a gótikus Vártemplomhoz érünk, valamint a Sárospataki Képtárhoz.
Minden évben pünkösdkor két napos ünnepségsorozattal – korabeli jelmezes felvonulással, harci bemutatókkal, a reneszánsz korabeli konyha remekeivel – emlékeznek meg Szt Erzsébetről.
A Református Kollégium nagykönyvtára a szemet lenyűgözi, a szellemet felszabadítja. Az iskolakertben szoborkert található, az itt végzett híressé vált hajdani diákok mellszobraiból. A város másik nevezetessége a Makovecz Imre tervezte organikus stílusban épült Művelődési Ház, melyben színházterem is van.
Fesztiválok a városban:
Zemplémi fesztiválnak, Sárospatak az egyik központja, de további 20 településen zajlanak rendezvényei.
Dixiland és Blues fesztivál.
Látnivalók a környéken:
Magyarországon hat nagy tájegység található: az Alföld, a Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék vagy Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, és az Északi-középhegység.
Izsáktól délnyugatra, a Duna-Tísza közi hátság nyugati peremén, a Kiskunsági Nemzeti Parkban található a Kolon tó, mely valójában már csak egy édesvízi mocsár, nyílt vízfelülete nincs. Mellette homokbuckák és a 126 méter magas Bikatorok, ami meredeken emelkedik a mélyen elterülő mocsár fölé. A Kolon-tó, a Duna-Tisza köze a legjelentősebb vizes élőhelye. A nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok hazája. Ideális költő helye sok hazánkban előforduló gémfajnak. A Kolon-tó medre észak-déli irányú, a Homokhátságba benyomuló holocén Duna-ágból alakult ki. A rétegtani vizsgálatok alapján rövid folyami, és hosszabb tavi fejlődési szakasz különíthető el. Tavon nyílt vízfelületet alig-alig található, nagyobb része nádas-mocsár. Átlagos mélysége 60-80 cm. Gazdag hínárvegetáció jellemzi. Van itt úszó békaszőlő), a tündérrózsa és a keresztes békalencse. A tavat láprétek, mocsárrétek, láperdő határolják. A nádasok ritka növénye a lápi csalán. A déli részen orchideákat is találunk. De szabadon nő itt a szibériai nőszirom és a korcs nőszirom is. A közeli Közös-erdő, melyben 40-60 éves magyar kőrisek és 80-100 éves kocsányos tölgyek is vannak. Halritkaságok közül él itt réti csík , mely járulékos béllégzése segítségével az oxigénhiányos, sekély vizekben is képes fennmaradni és a lápi póc. A kétéltűek közül gyakran láthatjuk a pettyes- és a tarajos gőtét , az erdei békát és a zöld levelibékát. A hüllők közül a mocsári teknős , a vízisikló és a zöld gyík a gyakoriak.
A nádasok apró fészkelői a nádi rigó és a nádi tücsökmadár . De a vonuló madarak is megállnak itt egy kis pihenőre Az emlősök közül az erdei cickány , a törpe, a vidra és a menyét él itt. A Kolon-tónál van egy madárgyűrűző tábor, ahol fontos faunisztikai és vonulás-kutatási vizsgálatokat végeznek.
Kiránduló útvonalak:
Az Aqua Colun tanösvény az izsáki vásártérről indul, és a tó mellett haladva megfigyelhető a környék jellegzetes élővilága.
A Poszáta tanösvény a Madárvárta mellől indul, a tó és a Bikatorok élőhelyeit mutatja be.
Érdemes még megnézni a környéken:
Pálinka és helytörténeti Múzeum, Izsák
Fesztiválok a környéken:
XXVIII. Izsáki Sárfehér Napok: 2011. szeptember 30. október 1-2. – Szüreti fesztivál, országos fogathajtó bajnokság
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, A Szlovák határtól nem messze, Kazincbarcika és Sárospatak között, a zempléni hegység déli peremén, a Mogoska-hegy előterében, egy hatalmas andezittufa tömbön áll a szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár. Legrégebbi része az Árpádkorban épült. Boldogkő nem tartozott a történelmi eseményekben jelentős szerepet játszó várak közé sem a török időkben, sem utána. A várat sokáig még lekhelyül sem használták, hanem csak a hozzá tartozó birtokok gazdasági központja volt. És mivel közel fekszik a Kassára vezető úthoz, annak ellenőrzését is ellátta, és persze védelmet is nyújtott. A vár gyakran volt királyi adományozás tárgya, és egyéb módokon is sokszor cserélt gazdát. Birtokosa volt Czudar péter, volt bán, Brankovics György, szerb despota, a Zápolya család, és Tomory György is. 1700 elején, amikor a Habsburgok megkezdték a várak lerombolását, Boldogkőt is lakhatatlanná tették. A XIX. század utolsó negyedében, az akkori tulajdonosa, a Péchy család kezdte meg a vár helyreállítását. 1963-64-ben történt a régészeti feltárása és műemléki helyreállítása.
Hol érdemes a környéken falusi szálláshelyeket keresni:
Háromhuta
Vizsoly
Az ősidőkig visszanyúló történelmű település legismertebb az első teljes magyar nyelvű bibliáról, a Vizsolyi Bibliáról, melyet Károli Gáspár gönci református lelkész, itt fordított le, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Vizsoly a középkorban vált jelentős hellyé, mivel itt vezetett át a Kassára, Lengyelországba és Oroszországba menő legfontosabb kereskedelmi útvonal (via regia) Az 1941-ben a templom környékén végzett ásatások során középkori freskókat fedeztek fel.
Gibárt
Magyarország legérintetlenebb vadvízi és szárazföldi területének központja, ahonnan 30-50 kilométeres körzetben izgalmas túrák tehetők, útközben muzeális értékű vízi erőművünkbe, kastélyokba, kúriáinkba ütközhet.
Vizsoly Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Miskolctól 60 km-re északra, a Hernád völgyében fekszik, Encs, Abaújszántó, Gönc és az Eperjes-Tokaji hegysor híres várai közelében. Közúton a 3-as úton Novajidránytól 4 km-re érhető el. Ugyancsak Novajidrány a vasúti megállóhelye a Miskolc-Hidasnémeti vasútvonalon. A vasútállomásról menetrendszerű autóbusz járatok közlekednek Vizsolyra. Vasútállomása két km-re van a községtől (Korlát-Vizsoly).
Az ősidőkig visszanyúló történelmű település legismertebb az első teljes magyar nyelvű bibliáról, a Vizsolyi Bibliáról, melyet Károli Gáspár gönci református lelkész, itt fordított le, ezzel ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Vizsoly a középkorban vált jelentős hellyé, mivel itt vezetett át a Kassára, Lengyelországba és Oroszországba menő legfontosabb kereskedelmi útvonal (via regia) Az 1941-ben a templom környékén végzett ásatások során középkori freskókat fedeztek fel.
Látnivalók Vizsolyon:
Mágócsy kúria: Az egykori Mágocsy kúria helyén álló épület a református templommal szemben található műemlék védettségű ház, melynek falán látható a Bibliafordítók emléktáblája.
Magtár: A műemlékként nyilvántartott épülete, mely a 18. század második felében barokk stílusban épült.
Református templom: A vizsolyi református templom toronyra, hajóra és szentélyre – oszlik. Tornya a nyugati homlokzat előtt emelkedik, a szentély egy többsejtű térrendszert alkot. A szentélynégyzethez egy félköríves apszis csatlakozik. A torony háromemeletes. A hajóba a toronyból nyíló ajtón át juthatunk, a korábbi bejáratot befalazták. A hajót sík mennyezet fedi, négy keskeny, csúcsíves ablakkal. A templom külseje puritán. Egyetlen szobrászati dísze a szentélynégyzet déli falán található torzfej.
A templom a 16. század második felében már a református egyház tulajdona. Az átvétel körülményei ismeretlenek. Állapota a 18. században nagyon rossz. A református kézen való megtartásért folytatott harcok árnyékában a gyülekezetnek egyelőre nem állt módjában felújítani a templomát. Bizonyára az idő múlásával is romlott folyamatosan “Isten házánac állapotja“, de az 1697-ben Vizsolyban zajló csata alkalmával szenvedett nagyarányú sérüléseket, s ekkor pusztulhatott el a sekrestye is.
A később elvégzett munkálatok viszont nem használtak a templom középkori jellegének. A felújítások mellett, a hajót átalakították (alacsonyabban fedték be), a déli bejáratot és a negyedik, még gótikus formát mutató ablakot befalazták, a nyugati oldalon lévő karzatot lebontották és a szentélyben emeltek helyette újat. Az apszis félkupola-boltozatát bedeszkázták, a toronyba vezető ajtónyílást, mely a karzatról nyílt, befalazták s helyette a torony földszintjének boltozatát törték át, ahonnan falépcső vezetett a toronyba.
Görög katolikus templom: 1901-ben épült fel a hívek gyűjtötte közadományokból. A templomhajó hossza 17, szélessége 7 méter.Szentélye nyugatra néz, keramit kockával van kirakva.Tölgyfa ajtaja román stílusú. Tabernákuluma, hat gyertyatartója szép látvány.Oltárán az evangéliumi könyv látható, alatta a textil ereklyetartó a belevarrt ereklyével.Az itt látható egyik olajfestmény Szűz Máriát, Nagyboldogasszonyt – az Ő tiszteletére szentelték fel a templomot – a másik Jézus Krisztus megkeresztelését ábrázolja. Az ikonosztázion 1996-ban készült el.
Regeci-vár romjai: A Regeci-vár romjai egy 624 m magas sziklás hegytornyon fekszenek. II Rákóczi Ferenc és Thököly Imre sok időt töltöttek ebben a várban.
Vizsolyi kőfejtő: A vizsolyi kőfejtő geológiai bemutatóhely, mely a földtörténeti harmadkorban, a miocén kori vulkanizmus eredményeként alakult ki.
Települések a környéken:
Bioldogkőváralja
Háromhuta
Gibárt
A településünk Kassa és Miskolc között félúton, a Hernád folyó két partján, a Zempléni- és Cserehát hegyvonulatok között terül el. A két település részt a Hernád folyó egyik legszebb hídja köti össze. Magyarország legérintetlenebb vadvízi és szárazföldi területének központja, ahonnan 30-50 kilométeres körzetben izgalmas túrák tehetők, útközben muzeális értékű vízi erőművünkbe, kastélyokba, kúriáinkba ütközhet.
A környék már a IV. században is lakott volt. E korból származó talált tárgyak: vaskard, vaskés, kardok és lándzsa. A település neve az oklevelekben 1290-ben tűnik fel először (Gybart), amikor a Berzevicziek elődei a szepesi Rycolf fiai, Kolos, János és Rycolf osztozkodtak rajta.
A falu életét a Hernád közelsége határozta meg. A Gibárt feletti 1952-es gátszakadás súlyos következményekkel járt.
Gibárt 1984 és 2006 között Encs része volt. 2006. október 1-jétől ismét önálló község. A településen áthalad az Országos Kéktúra.
A duzzasztómű a község felett egy éles kanyarban van. Az alapozás és mélyépítés részlettervei nem maradtak fenn. A műtárgy valószínűleg a Hernád kisvízhozamának időszakában épült, amikor a főgátat elzárták, és a Hernád vizét a mellékágba terelték. A felvíz csatornán keresztül jut a víz a gépházban elhelyezett turbinákhoz. A turbinákon átfolyó víz az alvíz csatornán át jut vissza a Hernádba.
Gibárttól északra a Hernád-völgyben, a folyót hajdan kísérő galériaerdők egyik ritka maradványában található ez a 20 méter magasságú, 7,5 méter törzskerületű, 250 éves nyárfa, amely a legenda szerint nevét arról az erdészről kapta, aki megmentette a kivágástól.
Települések a környéken:
Vizsoly
Boldogkőváralja
Háromhuta
Érdemes alaposan körüljárni ezt a terület, hiszen nemcsak egészség-gyógyturizmusával lophatja magát a szívünkbe, de olyan épített és kulturális örökségekkel találhatjuk magunkat szembe, ami biztosan nem hagy minket unatkozni, és sétára bír. Hajdú-Bihar megyei települései közt integet vissza Debrecen, országunk második legnagyobb városa, a híres Református Kollégiummal,a klasszicista Városházával, a Kossuth Lajos Tudományegyetemmel, Közép-Európa legnagyobb szélmalmának jogos tulajdonosaként. [Tovább olvas...]
A Budapest–Közép- Duna- vidéki régió turisztikai szempontból igen fontos és népszerű címnek örvend a látogatók körében, hiszen nemcsak épített és természeti örökségei, szépségei teszik egyedülállóvá, de gyógyfürdői és üdülőkörzetei nyújtanak optimális pihenési lehetőséget. Budapest is ebbe a körzetbe tartozik, s már önmagában a város is mirákulum, de ezt a világörökség részeként a Budai vár a Duna parttal, az Andrássy út a Millenniumi Földalatti Vasúttal és Hősök terével csak tetézi. [Tovább olvas...]
